Ugyan már az időszámításunk előtti első évezredben éltek a területén emberek, mégis Újpest viszonylag fiatal kerületnek számít. Nem csak római, és honfoglalás-kori leleteket találtak itt, hanem már korábbi, szkíta és kelta telepek maradványait is. A XV. Században nagybirtokosok földje volt, a török hódoltság idején azonban a lakosság elhagyta területet.
Károlyi István grófot tekintik Újpest „szülőatyjának”, aki itteni birtokait szőlőtermesztőknek adta bérbe. Az 1840-ben létrejött községet egy évvel később Újpestre keresztelték, számos iparost telepített le itt Károlyi, így már a kezdetektől az ipar szabta meg a terület arculatát. Sok, a városból kényszerűségből kivándorló zsidó kereskedő is itt telepedhetett le. Az iparosodáshoz hozzájárult az is, hogy a mezőgazdaság folyamatosan kiszorult a szomszédos területekre.
Újpest a gyárak városa
Az ország legnépesebb nagyközsége Újpest lett, épült hajóállomás, és több, a belvárosból kitelepülő gyár is, ami jelentős munkásnépesség letelepedését is jelentette. Lóvasút épült, amely összekötötte Budával, majd vasútállomás, mely Vác felé bonyolított forgalmat, 1907-ben pedig városi rangot kapott. A Károlyiak támogatásának is köszönhetően hatalmas fejlődésen ment keresztül a település, megalakul több jelentős gyár, például a Chinoin, vagy az Izzó.
A század eleji további iparosodás részeként Újpesten cérnagyár, bőrgyár és bányagépgyár létesült, a Duna mentén vízművet építettek, 1929-re pedig megyei várossá lépett elő. A háború mellett árvíz is pusztított a városban, melyet 1950-ben Budapesthez csatoltak, de ipari arculata mit sem változott. Ugyanakkor a Kádár-érában lakótelepek épültek a munkások számára, ez évtizedekig meghatározta, és részben ma is meghatározza az újpesti városképet. A kerület legfiatalabb városrésze az 1983-ban létrehozott Káposztásmegyer szintén tipikus paneltelep.
A IV. kerület közlekedése
Központja a 3-as metró végállomása, amely az Árpád út és az István út kereszteződésénél épült, itt található az 1950-es években épült Újpesti Áruház, illetve nem messze a városháza épülete. Az újpesti vasúti híd fontos kapocs az észak-pesti vasútforgalomban, 2008-ban pedig átadták a Megyeri-hidat, amely Káposztásmegyert Békásmegyerrel köti össze. A kerület adja az ország egyik legpatinásabb sportklubját, az Újpesti Torna Egyletet (UTE).
