Kelta törzsek, majd a rómaiak lakták. Utóbbira bizonyítékot 1815-ben találtak a Koszorú-árok szántása során, ám csak harminchárom évvel később tárták fel, és vizsgálták meg a romokat, amikor azok ismét felszínre kerültek egyéb munkálatok révén. Az Árpád-házi királyok idejében érseki birtokként szolgált a XIII. kerület területe, amit később II. Endre eladományozott.
Az 1800-as években nagymértékű iparosodás vette kezdetét, ám ennek ellenére a környék megőrizte vidékies jellegét: a környező városokból pecázni és kirándulni jártak ide az emberek. 1838-ban a pesti árvíz után, gátat emeltek és feltöltötték a Rákos-árkot, ezzel megelőzve a további áradásokat. A XIX. század végére az egyik legtekintélyesebb gépipari centrumává vált. Az ipari fejlődés rengeteg embert kecsegetett a munka reményével, így sokan települtek be más városokból, akik nyomornegyedekben kényszerültek lakni. Az évek során szervezetekbe tömörültek, a gazdasági világválság idején pedig innen indult a Nagy Budapesti Munkástűntetés. A válság után újabb gyárak épültek. A II. világháború alatt megint csak felerősödtek a munkásmozgalmak. Az ’56-os forradalom során nem szenvedett nagyobb károkat a városrész, pár évvel később lakótelepek építésébe kezdtek. Az 1990-es tanácsülés után, munkáját a megalakult helyi önkormányzat vette át.
Ipar – 13. kerület
A Budai Vár visszafoglalását követően rohamos léptekkel halad az iparosodás, a fő bevételi forrást ekkor még azonban a vásárok jelentették. Az 1800-as évek második felében az Újpesti-öbölben megindult a hajógyártás, valamint megalapult a későbbi Csőgyár és Acélöntő elődje, továbbá gépjavító műhely is épült az 1900-as évek végén. Az I. világháborút követően megépült a Selyem- és Gyapjú Gyár, és az Angol-Magyar Cérnagyár RT.
Művelődés – Angyalföld
Éveken át tartó huzavona után, 1896. május 1-én nyílt meg a főváros negyedik színháza, a Vígszínház. Az akkori mozikhoz viszonyítva sokkalta nagyobb vetítőteremmel, 1910-ben megnyílt a Winkler Mozi, a Vígszínház irányításával megkezdte működését az első hazai filmgyár.
Közlekedés
Az 1800-as évek második felében megkezdték a Pesti Indoház – a mai Nyugati pályaudvar – építését, kapuit 1877-ben nyitotta meg az utazni vágyók számára.
