Egy cukorbeteg ember szervezete képtelen az inzulin előállítására, így glükóz nem tud energiaforrásként lebomlani. Ilyenkor a zsírból és a fehérjéből vonja el a szervezet az energiát, a vér glükóz szintje azonban magas lesz – így a szervezet pedig összeomolhat. Megfelelő táplálkozással azonban egy diabéteszes is lehet aktív sportoló.
Edzés alatt kevesebb inzulin adagolása indokolt a számukra. Ugyanis a testmozgás közbeni izom-összehúzódások során a szervezet képes glükózt kinyerni a véráramból. A „kevesebb” egyénileg változó mennyiség. Minden esetben konzultálni kell a kezelőorvossal, mielőtt bármi hasonlóba belevágunk. Az pedig evidens dologként kell működjön, hogy napi rendszerességgel vércukor szintet mérünk.
Az edzés mellé párosított diabéteszes diéta hasonló mederben folyik, mint egy egészséges emberé: sok zöldség és gyümölcs, hal, és fehér húsok fogyasztása mellett, kerülni kell a cukrot, a zsíros ételeket, és az alkoholt. Edzés előtt kb. 3 órával a cukorbetegek számára ajánlatos egy szénhidrát dús étkezés, közvetlen a testmozgás előtt pedig egy kis „laza” tízórai/uzsonna.
Edzés közben érdemes 30-60 gramm szénhidrátot magunkhoz venni, amit sportitalok formájában könnyű szerrel megtehetünk. Az edzés utáni közvetlen inzulin adagot még érdemes csökkentetten beadni, mert ilyenkor még fennáll az inzulinérzékenység veszélye. Ha az edzés alatt elég szénhidrátot juttatunk szervezetünkbe, a késleltetett hipoglikémiától nem kell tartanunk. Itt megint kihangsúlyoznám a vércukorszint mérés jelentőségét!
Táplálék-kiegészítők is egész bátran szedhetők, de minden esetben kérjük ki háziorvosunk véleményét – hiszen diabéteszes és diabéteszes közt óriási különbségek lehetnek. Tehát ha cukorbeteg társunknak bevált egy-egy ilyen készítmény, nem biztos, hogy a mi szervezetünkre is jó hatással lesz majd.