Tévhitek szerint, az infraszauna a szoláriumhoz és a mikrohullámokhoz hasonlóan károsan hat az emberi szervezetre. Ezzel szemben, a kórházak csecsemőosztályain is infravörös sugarakat használnak, hogy a kisbabákat melegen tarthassák.Egy átlag szaunában 90-97%-a vizet, egy infraszaunában csak 80%-ot, továbbá 20%-nyi koleszterint, zsírban oldott káros anyagokat, nehézfémet, illetve savas bomlástermékeket veszít a szervezed a verejtékezés során. Bővebben…
Buda és Pest egyesítésekor jött létre, amikor a különálló Rákoscsabát, Rákoshegyet, Rákoskeresztúrt, valamint Rákosligetet is az új fővároshoz csatolták. Így az Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep együttese alkotja a XVII. kerület budapesti városrészét. Bővebben…
Az ősidőkben a Pannon tenger borította, a tatárjárást követő két évszázadban pedig alig lakták a területet, melynek első ismert birtokosa Loránd ispán volt, a falu 1347-ben megválasztott bírája. Ekkoriban már Palotaként jegyezték a XV. kerület városrészt, mely a XVII. században több ízben néptelenné vált, ám egyik periódus sem tartott sokáig. Az 1730-as évektől gróf Károly István tulajdonában állt a terület, aki összesen 65 holdnyi részt bérbeadásra bocsájtott. Bővebben…
Kelta törzsek, majd a rómaiak lakták. Utóbbira bizonyítékot 1815-ben találtak a Koszorú-árok szántása során, ám csak harminchárom évvel később tárták fel, és vizsgálták meg a romokat, amikor azok ismét felszínre kerültek egyéb munkálatok révén. Az Árpád-házi királyok idejében érseki birtokként szolgált a XIII. kerület területe, amit később II. Endre eladományozott. Bővebben…
Ugyan már az időszámításunk előtti első évezredben éltek a területén emberek, mégis Újpest viszonylag fiatal kerületnek számít. Nem csak római, és honfoglalás-kori leleteket találtak itt, hanem már korábbi, szkíta és kelta telepek maradványait is. A XV. Században nagybirtokosok földje volt, a török hódoltság idején azonban a lakosság elhagyta területet. Bővebben…